Napi gondolatok

Isten igéje

2014-09-15

______________________________

Szolgálat

2014-08-19

______________________________

Jelek vagyunk a szomorúságban is

Ez 24, 15-24
Ma szomorú történeteket hallottunk. A gazadag ifjú szomorúan távozott Jézus elõl, az olvasmányban Ezekiel elvesztette a feleségét, és lerombolták az Úr templomát.
A próféta nem csak szavaival közvetíti Isten üzenetét, hanem az életével, annak egyes mozzanataival is. Miként õ nem gyászolhatta meg a felesége halálát, hasonlóképpen a választott népnek nem lesz alkalma megsiratni a lerombolt templomot, mert az idegen népek, melyek uralkodni fognak rajtuk, nem vennék ezt jó néven.
Tudjuk, hogy nem csak fájdalmas, de veszedelmes is az, amikor nincs, akinek elpanaszolja valaki a szomorúságát, a bánatát, nincs, aki meghallgassa õt. A próféta az életével tanítja a népet arra, hogy ez a sorsa annak a népnek, annak az embernek, aki Istentõl elfordul. Hiába bízik még a saját élettársában is, hiába bízik a legszentebb épületben, a templomban, vagy a szerzetesrendben is, ha Istentõl elfordult, egymaga marad.
Mi magunk is az Úr prófétái vagyunk és a mi életünk is jel mások számára. Tanúságot teszünk az Úr mellett a nehéz, szomorú helyzetekben is azzal, hogy újra és újra az Urat választjuk. Õ számunkra a legfontosabb, minden bizalmunkat belé vetettük.

2014-08-18

______________________________

20. Évközi vasárnap

2014-08-17

______________________________

Megbocsátás

2014-08-14

______________________________

Szent Klára

2014-08-11

______________________________

19. Évközi vasárnap

2014-08-10

______________________________

Szent Domonkos

Szent Domonkos, bár nem volt ferences, mégis a ferences szentek között ünnepeljük, mert a hagyomány szerint Szent Ferenccel úgy tekintettek egymásra, mintha a szerzetesi életben egymás testvérei lennének, és még az is eszükbe jutott, hogy egyesítsék a két rendet, de aztán úgy látták, hogy nem ez az Isten akarata.
Szent Domonkos nagy szerepet játszott kora egyházának tõrténelmében, különösen az Albi eretnekek, vagy a katarok elleni küzdelemben. Az egyházi hatóságok próbáltak hatalommal, prédikációkkal hatni ezekre az eretnekekre, hogy térjenek vissza a katolikus egyházba, de nem sok sikerrel. Domonkos és társai azonban hatalmas sikert értek el ezen a téren. A katarok magukat tisztáknak, tökéleteseknek gondolták, tartották, az evangéliumi élet igazi megvalósítóinak, és keményen bírálták a gazdag és kényelmes vezetõit a korabeli egyháznak. III Ince pápa idejében vagyunk, aki a pápai hatalom legmagasabb csúcsát jelentette. Sosem volt gazdagabb és hatalmasabb pápa, mint õ. A katarok radikális szegénységet hirdettek és visszautasítottak mindent, ami ettõl a hatalmas és gazdag egyháztól érkezett.
Domonkos és testvérei ugyanolyan radikális szegénységben éltek, de ugyanakkor alázatosak, emberségesek voltak, és nem tartották magukat jobbaknak, tökéletesebbeknek, mint mások. Ez tetszett még a kataroknak is.
Ma is sok téveszme terjeng az embere között, és szükség van olyan emberekre, akik nem igazságokat vernek a fejükhöz, hanem mernek velük párbeszédet folytatni. Isten a mi szavainkon keresztül is meg tudja érinteni az õ lelküket.
Szent Domonkos példája segítsen, hogy minden emberhez testvérként tudjunk közeledni, azokhoz is, akik másképp gondolkodnak, mint mi.

2014-08-08

______________________________

Nem emlékszik

Jer 31, 31-34
Jeremiás a fogságban lévõ népnek egy új szövetségrõl beszél. Isten nem azt mondja népének: ha ti hátat fordítottatok nekem, tovább én sem törõdöm veletek – hanem Õ maga ajánl egy új szövetséget.
A régi szövetség törvényeit kõtáblára írták míg az új szövetség törvényeit a szívükbe írja.
Kézen fogta népét annak idején, és kivezette Egyiptomból. Most nem a kezüket fogja meg, hanem a szívüket.
Elõbb Uruk volt, most Istenük lesz.
Bûneik miatt távol kerültek Istentõl, most Isten nem csak megbocsát nekik, hanem egyszerûen nem is emlékszik bûnikre. Nincsenek Istennek memóriaproblémái, de annyira szereti népét, annyira szeret bennünket is, hogy nem tud igazán haragudni ránk.
Valójában nem az Úr viszonyulása változott meg népe iránt, irántunk. Isten mindig szeretetteljes és irgalmas volt. Mi tartjuk Õt távol magunktól azzal, hogy nem bízunk eléggé az Õ szeretetében és gyengeségeinkkel, bûneinkkel elmenekülünk tõle, és nem hozzá menekülünk.
Adjunk esélyt az Úrnak, hogy ma velünk is új szövetséget kössön, és a szívünkbe költözzön.

2014-08-07

______________________________

Színeváltozás

Az Úr kiválasztott három tanítványt, Pétert, Jakabot és Jánost és felment velük a hegyre. Miért csak õket, hármukat? Miért nem vitte a többit is, hisz a hegyen volt hely elég. Ugyancsak õket, hármukat viszi magával, amikor a getszemáni kertbe megy imádkozni. Isten egyeseket kiválaszt, anélkül, hogy ennek a kiválasztásnak érthetnénk az okát, mert szegényeknek nem nagyon sikerült e helyzet magaslatán lenniük. Mikor meghallották a felhõbõl Isten hangját, arcra borultak. Nem láttak tovább semmit. A lényeget elszalasztották. A getszemáni kertben sem volt jobb a teljesítményük. Míg Jézus gyötrõdött, õk aludtak. Mindkét esetben a végén Jézus felkelti õket: keljetek fel, menjünk.
Ma Isten szépségét ünnepeljük. Emlékeztet a színeváltozás arra, hogy jó nekünk az Úrral lenni. Szép dolog Istenhez tartozni. Nem unalmas hinni Jézusban. Nem lemondások, önmegtagadások, kötelességek gyûjteménye a kereszténység, hanem Isten szépségének, ragyogásának a felfedezése, megcsodálása.
Amit megcsodált Mózes az égõ csipkebokorban, a választott nép a tûzoszlopban, amitõl ragyogóvá vált Mózes arca a hegyen, amit megcsodált Illés az enyhe szellõ susogásában, aminek fényét látva elindultak a napkeleti bölcsek, amelynek ragyogásába belenézve Pál a damaszkuszi úton, egy ideig nem látott semmi mást, ez a ragyogó fény vonz bennünket Jézus felé.
Nem érdekünk Jézust követni, de az õ szépsége vonz, ezért mindig õt keressük, mert mindig visszaemlékezünk arra, hogy bár nem mindig sikerül hûséggel mellette lenni, mégis, minket is kiválasztott, és jó nekünk vele lenni.

2014-08-06

______________________________