|
Gondolatok tízesével idő szerint csökkenő sorrendben.
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 | 129 | 130 | 131 | 132 | 133 | 134 | 135 | 136 | 137 | 138 | 139 | 140 | 141 | 142 | 143 | 144 | 145 | 146 | 147 | 148 | 149 | 150 | 151 | 152 | 153 | 154 | 155 | 156 | 157 | 158 | 159 | 160 | 161 | 162 | 163 | 164 | 165 | 166 | 167 | 168 | 169 | 170 | 171 | 172 | 173 | 174 | 175 | 176 | 177 | 178 | 179 | 180 | 181 | 182 | 183 | 184 | 185 | 186 | 187 | 188 | 189 | 190 | 191 | 192 | 193 | 194 | 195 | 196 | 197 | 198 | 199 | 200 | 201 | 202 | 203 | 204 | 205 | 206 | 207 | 208 | 209 | 210 | 211 | 212 | 213 | 214 | 215 | 216 | 217 | 218 | 219 | 220 | 221 | 222 | 223 | 224 | 225 | 226 | 227 | 228 | 229 | 230 | 231 | 232 | 233 | 234 | 235 | 236 | Napi gondolatokLelkigyakorlatokElgondolkodtam azon, hogy mennyire igazságtalannak tûnik az angyal Zakariással szemben. Azt kérte Zakariás, hogy valami bizonyítékot hozzon, mert hihetetlen, amit mond, nem ésszerû, mert már idõsek mindketten. Erre némasággal sújtja egészen addig, amíg beteljesedik, amit elõre megmondott neki. Mária sem hagyta kérdés nélkül a hírüladást. Hogyan lehetséges ez, mert nem ésszerû, mert nem volt együtt férfival? Máriát mégsem éri büntetés. Valójában mindketten egy folyamaton mennek át, mely során átalakul a hitük. Zakariás nagy lelkigyakorlata alatt, a nagy hallgatásban megtanult bízni Istenben és amikor megszólalt, már igent tudott mondani Isten tervére, és áldotta az Urat, mert teljesíti, amit ígért. Mária szintén egy lelkigyakorlatot kezdett, amelyben alázatosan szolgálva megtanult rácsodálkozni Isten tetteire, és magasztalja érte az Urat. Az adventi készülésünkben ez a legfontosabb mozzanat, elhallgatni, csendben rábízni magunkat Istenre, és magunkat nem tartva annyira fontosnak testvéreink szolgálatára lenni. 2011-12-23 ______________________________ MagnificatMária Istent magasztalja nagyságáért. Õ a mindenható, a bölcsesség, az igazság, a jóság, az irgalom, minden jó forrása és csúcsa, fölemelt õt, a jelentéktelent, nagyobb méltóságra, mint bárkit is valaha a teremtmények közül. Minden nemzedék boldognak mondja, de õ személyesen nem sok elõnyét élvezte a kapott méltóságnak. Annál inkább magasztaljuk érte mi Máriával együtt az Urat. Minél alázatosabb, kisebb tudok lenni, annál több hely marad bennem Istennek, annál nagyobb méltóságban lesz részem, testvéreim javára. 2011-12-22 ______________________________ Mária misszióbanMiért sietett Mária Erzsébethez? Van, aki azt mondja, hogy a Szentlélek, aki eltöltötte Máriát, rajta keresztül akart eljutni másokhoz is, Erzsébethez és a méhében élõ Jánoshoz, valamint. Nem kell sokat magyaráznia Máriának, hogy Erzsébet megértse miért is jött, és keresztelõ Jánosnak sem kellett megmondja valaki, hogy mi a küldetése. A Szentlélek mindent világossá tett, még ha nem is értettek majdnem semmit az egészbõl. Embereken keresztül jutott el hozzánk is a Szentlélek, és rajtunk keresztül is el akar érni embereket. Ez a misszió lényege. A Szentlélek hordozói vagyunk. Tudatosítani akarom, amikor prédikációra készülök, amikor valamilyen lelkipásztori feladatot látok el, hogy nem az én ügyeskedésemtõl, szervezésemtõl függ az eredmény. hanem Isten Lelkétõl. Mi néha túlságosan önmagunkra, a magunk lehetõségeire építünk, és kifelejtjük Istent. Tõlem csak az függ, hogy miként Mária, ne kíméljem magam, hanem induljak meg azok felé, akikhez küld Isten. 2011-12-21 ______________________________ Csak Istennel egységben nagy MáriaMáriáról nem tudunk semmit mindaddig a napig, amíg Gábor fõangyal meg nem látogatta. Mintha addig nem is létezett volna, mintha annyira jelentéktelen lett volna, hogy nincs mit mondani róla. A Szentírás nagyjainak ismerjük az elõtörténetét is, Ábrahámnak, Izsáknak, Mózesnek, Sámsonnak, Salamonnak, és folytatni lehetne egészen Keresztelõ Jánosig, akirõl szintén tudunk egy keveset, anyja méhétõl kezdve, de Máriáról semmit. Még a szülei nevét sem említi. És utána sem tudunk meg majdnem semmit róla, mégis sokat emlegetjük, fõként amikor imádkozunk. Joggal, hisz az angyali látogatás eredményétõl függött a mi megváltásunk. Isten megengedte, hogy egy jelentéktelen valaki tegye lehetõvé, vagy akadályozza meg az õ tervét. Meg szeretném érteni, hogy az igazi nagyságomat nem az határozza meg, hogy honnan származom, hogy mennyire értékelnek az emberek, hanem, hogy mennyire mûködöm együtt Istennel az általam ismert emberek üdve érdekében. 2011-12-20 ______________________________ Emlékezni és bízniZakariás nem lát mást, mint önmagát, a maga öregségét, tehetetlenségét, és feleségének magtalanságát. Ezekre alapozva nem hisz az angyal szavának. Nem emlékszik, vagy nem tudja elhinni, amit az üdvtörténet során Isten tett az õ népéért: Ábrahám még idõsebb volt mint õ, amikor Izsák megszületett, hogyan vezette ki népét a fogságból Mózes által, egy egyszerû bot segítségével. A pap, ha nem hiszi, hogy Isten számára minden lehetséges, hanem csak emberi eszközökben hisz, jobb ha elnémul, mert szavai kárt okozhatnak másokban. Mi szerzetesek is csak akkor tudjuk közvetíteni Isten szavát, ha a hit emberei vagyunk, ha emlékezünk azokra a csodás dolgokra, amelyeket Isten a mi életünkben, mások életében cselekedett, és bízunk abban, hogy ezután is gondját viseli népének. 2011-12-19 ______________________________ Advent negyedik vasárnapjánTalán az advent elején hoztam elhatározásokat, hogy jobb leszek, nem fogyasztok annyi édességet, jobban viszonyulok a testvérekhez, figyelmesebb leszek, odaadóbb az imáimban. Visszatekintve lehet, hogy elszomorodom, hogy nem sikerült teljesítenem, amit elhatároztam. Talán elhatározok bizonyos dolgokat, de nem mindig kérdem meg, hogy az Úr is ezt akarja? Honnan fakadnak elhatározásaim? Istennel való kapcsolatomból, vagy a saját elképzeléseimbõl? Máriának is voltak tervei a saját életével kapcsolatban, de azokat Isten áthúzta. Néha én is eltervezek dolgokat, de aztán nem úgy történnek, ahogy elképzeltem volna. Isten személyek által is üzen. Máriától megtanuljuk elfogadni Isten üzenetét. Ebbõl jön a változás, amelyet Isten végbevisz bennem, mert maga Isten változott értem, hogy megváltoztasson, hogy be tudjam fogadni Õt. Fr. Lóránd 2011-12-18 ______________________________ Negyedik gyertyaAz advent folyamán kaptam egy SMS-t, amelyben a négy adventi gyertyáról is szó volt. Azt mondta, hogy az elsõ gyertya a béke jele, a második a hitet jelképezi, a harmadik a szeretet, a negyedik pedig a remény jelképe, amely nem hal meg sohasem, és amelyrõl, ha szükséges, meg lehet az elõzõ hármat újra gyújtani. Ha van bennünk remény, akkor van hit, remény ás szeretet is, melyek segítenek abban, hogy a mi szívünkben is megszülessen a kisded Jézus. Fr. Daniel 2011-12-18 ______________________________ Családfám- Máté fontosnak tartja, hogy Jézust elhelyezze a nép történetében. Õ a történelem beteljesedése. Õ az, akire vártak, a nép reményeinek beteljesítõje, mindannak, amit Isten Ábrahámnak, és Dávidnak ígért. Nem hirtelen, váratlanul jelent meg, hanem kezdettõl rá várt minden nemzetség. A sok név nem a szentek litániája. Számos bûnös ember szerepel benne, közöttük nõk is. Jézus mindenkihez jött, akár gazdag, akár szegény, akár igaz, akár bûnös, akár férfi, akár nõ. Mind rokonai Jézusnak, lehet, hogy hasonlítottak is hozzá. Bár utána születtem, mégis része vagyok én is a családfájának, mert rajtam, az én történetemen keresztül is be akar lépni Jézus az emberek életébe. Ma engedni akarom, hogy a Jézussal közös vonásaim megmutatkozzanak. - Én is hozzam világra Jézust, és vigyem az emberek közé, hogy lássák, hogy embereken keresztül mennyire tud mûködni a Jóisten kegyelme. 2011-12-17 ______________________________ Nem elég gyönyörkodniJános fénysugár volt, mondja Jézus, de csak ideig-óráig akartatok gyönyörködni benne. Jánoshoz nagyon sok ember ment ki a pusztába, hogy hallgassa a szavait. Hátborzongatón igazak voltak szavai, és szívesen hallgatták. Olyan érzés ilyen igaz ember igaz szavait hallgatni, mint amikor veszélyes sebességgel siklik le egy sízõ, vagy hajt egy gépkocsivezetõ. Fél is, meg élvezi is. A hiteles ember szavait mindig szívesen hallgatják. Ugyanazokat a szavakat hiába mondaná valaki más, akinek az élete nem igazolja szavait. Ezért nem érdemes más prédikációjával emberek elé lépni. Mástól tanulhatunk, elsajátíthatjuk a gondolatait, de ahogy elmondjuk, az rólunk árulkodik. Ha csak jól akarunk szerepelni, akkor a mi beszédünkben is gyönyörködhetnek ideig-óráig a hallgatóink, Heródesrõl is megjegyzi az evangélium, hogy szívesen hallgatta Jánost. Élvezte hallgatni, de nem engedte, hogy a szavak változást hozzanak az életében. Jézusról még inkább elmondhatjuk, hogy szavai nagy hatással voltak hallgatóira. Úgy beszélt, mint akinek hatalma van, és nem úgy mint az írástudók. Szavai mögött ott állnak tanúságként, amint a mai evangéliumi szakaszban hallottuk, a tettei, melyekkel teljesítette az Atya akaratát. Az õ szavaiban is lehet gyönyörködni, ideig-óráig, de kár elpazarolni. Azzal a tudattal akarok figyelni Jézus szavaira, hogy azok nekem, és rólam szólnak. 2011-12-16 ______________________________ Kicsi lenni mint JézusKeresztelõ János rendkívüli ember volt. Nem volt széltõl lengetett nád, akit a többség, vagy kisebbség eszméi magukkal ragadnak. Nagyon kemény önmegtagadó életet élt, nem voltak kényelmes ruhái, nincsenek szenvedélyei, még a legkisebb gyengeséget sem engedi meg magának. Õ a puszta embere. Jézus felismeri benne azt az embert, akit az önátadásban senki nem múlott felül. Mégis, az Isten országában a legkisebb nagyobb, mint õ. Egy újabb üdvrend vette kezdetét Jézussal. nem az ember erõfeszítése fogja õt Istenhez vezetni, hanem Isten jön és új életet ad, isteni életében részesíti az embert. Mégsem mondja Jézus, hogy János tévedett, hogy nincs szükség a János keresztségére. Sõt kifejezetten mondja az evangélista, hogy akik nem keresztelkedtek meg János keresztségével, nevezetesen a farizeusok és az írástudók, meghiusították magukban Isten terveit. Számunkra sem elavult tehát János keresztsége, vagyis a bûnbánattartás. Ez az elsõ lépés az Isten országába való belépéshez. Azt hiszem a bûnbánattartás legfõbb eszköze a kicsivé levés. Ezért keresztelkedhetett meg Jézus is János keresztségével. Jézusnak sikerül leginkább kicsivé lenni. Kicsi vagyok, ha akkor is végzem az Istentõl rám bízott feladatomat, ha azt nem értékelik, nem dicsérnek meg érte. 2011-12-15 ______________________________ |