Napi gondolatok

Béna szív

Lk 6,6-11
Nem vonták kétségbe, hogy Jézus meg tudja gyógyítani ezt a béna kezû embert. Természetesnek tekintették. A kérdésük csak az volt, hogy betartja-e a szombatot. Tudták, hogy nem közönséges ember Jézus, tudták, hogy csak Isten tud képessé tenni valakit arra, hogy egy gyógyíthatatlan beteget meggyógyítson, de ez sem mozdította ki õket. Még Istennek is õk akarják megszabni, hogy mit szabad, és mit nem. Isten szemében az ember fontosabb, mint a szabály.
Nekem is vannak elvárásaim, hogy milyennek kellene lennie egy jó embernek, és aki ezekbe a keretekbe nem fér bele, azzal nem foglalkozom, az az ember nem érdekel. Pedig Jézus épp azokhoz akar küldeni, hogy meggyógyuljanak. Elõbb nekem kell kinyújtanom felé a megbénult szívemet.

2012-09-10

______________________________

Évk. 23 vasárnap

A tíz város, dekapolis környékén járt Jézus. Ez pogányok lakta vidék volt, az itt lakó zsidók sem voltak valami vallásosak, ezért lenézték õket a Jeruzsálem közelében lakók. Jézus nem nézi le õket, ellenkezõleg, közöttük kezdi meg tevékenységét. Zabulon és Neftali környékén. Itt egy süketnémát, vagy inkább süket dadogót visznek Jézus elé.
Sok ember van ezekhez a beteg emberekhez hasonló helyzetben, sokat beszélnek kommunikációról, de kevésbé képesek odafigyelni egymásra. Amit mondanak az is csak dadogás, mert nem a lényegrõl szól, nem azt mondják ki, amit igazán szeretnének.
Érdekes, hogy ezt az embert Jézushoz kellett vezetni, pedig nem volt vak, sem béna, magától is oda tudott volna menni. Szükséges, hogy egymást Jézushoz vezessük. Mi is másokon keresztül kaptuk a hitet, és ma is egymás példáján buzdulva tudunk Jézus felé haladni. Ez az Egyház.
Félrevonta õt a tömegtõl. Akik odáig segítették ezt a süketnémát, most félre kell, hogy álljanak, és hagyják, hogy Jézussal legyen. Segíteni lehet másokat, hogy eljussanak Jézushoz, de nem mi vagyunk azok, akik segíteni tudunk rajta, hanem csak Jézus, és nekünk is félre kell tudnunk állni, hogy Jézussal kettesben maradhasson.
Jézus érdekesen gyógyítja meg ezt az embert. Megérintette az ujjával a fülét, majd a nyelvét. A zsidók szemében az ember tisztátalanná vált, ha megérintett valamit, valakit, aki tisztátalannak számított. Aki pedig tisztátalan volt, annak tilos volt bemennie a templomba, érintkezni a többivel. Jézus a fordítottját tette, azzal, hogy megérintette a beteg embereket, meggyógyította õket. A bûn következtében mindnyájan tisztátalanok lettünk, és méltatlanok arra, hogy Isten színe elé álljunk, de Jézus azért jött közénk, hogy megérintsen minket, különösen a szentségek által, és megtisztítson, megváltson. Tõlünk is azt kéri, mind ettõl a süket-némától: nyílj meg, effata. Csak aki megnyílik, aki kész befogadni a kegyelmet, az gyógyul meg.

2012-09-09

______________________________

Igazi családfa

Mt 1,1-16. 18-23
Jézus családfáját hallottuk, de ebben a családfában egy törés van. Ábrahámtól indul, és Dávidon keresztül jutunk el Józsefhez, aki Máriának ugyan férje, de Jézusnak nem apja. Van valami, ami nem csak helyettesíti, de igazibbá teszi a fonalat. Ezt az evangélium így fejezi ki: ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát. Senki nem tehet arról, hogy mit örökölt, milyen körülményeket biztosítottak számára, de az rajta múlik, hogy legyõzi-e a félelmét és beáll Isten merész és csodálatos tervébe, vagy tovább számolgatja a nemzedékeket, az emberi lehetõségeket.

2012-09-08

______________________________

A megalkuvás a legnagyobb veszély

Mt 10,28-33
Ne attól féljünk, aki a testet megöli, hanem attól, aki a lelket is. Az üldözött keresztények számára akar ez biztatás lenni, hogy bátrak legyenek, és álljanak ellen minden megalkuvásnak.
Minket nem üldöznek, de azért sok mindenért aggodalmaskodunk: mi lesz velünk, helyt tudunk-e állni, mindenki meg lesz-e velünk elégedve. Jézus minket is biztat: ne ezektõl féljünk, mert õ gondunkat viselni. Nincs az a hatalom, aki ki tudna ragadni az kezébõl, csupán a magunk megalkuvása, amikor lemondunk arról, amit helyesnek, jónak látunk azért, amire pillanatnyilag vágyunk.

2012-09-07

______________________________

Biztosra megyünk

Lk 5,1-11
Jézus tanít, de utána cselekszik is. Nem tudom, mire taníthatta a népet, de azt nem nehéz kitalálni, hogy mire tanította az apostolokat: az õ szavára kell kidobni a hálót, és nem fognak hiába fáradozni. Tanítása nekünk is szól. Egyik tanulság, hogy nem kell félnünk kivetni a hálót, akkor sem, ha emberileg nézve nem látszik semmi remény arra, hogy munkánk eredményes legyen. Biztosítva van a munkánk eredménye, még ha emberi szemmel nem is mindig látjuk azt. Jézus szava képes minden akadályt elhárítani. Másik tanulság pedig, hogy ha nem az õ tervei szerint, nem az õ szavára lendülünk, hiába fáradozunk, munkánk eredménytelen lesz, még ha pillanatnyilag sikeresnek tûnik is. Mi csak úgy tudunk dolgozni, ha nap mint nap Jézusra figyelünk, és bátran indulunk, amikor küld bennünket.

2012-09-06

______________________________

Az önzés vírusa

Lk 4,38-44
Lázasan feküdt Péter anyósa. A lázas ember nem tud másra figyelni, mint a maga betegségére, a szervezetében zajló harc minden energiáját felemészti. Jézus meggyógyítja, és máris azon fáradozik, hogy Jézusnak és tanítványainak meglegyen, amire szükségük van. Gyógyulni szeretnék mindabból, ami zavar, ami szenvedést okoz. Sokszor az önzésem vírusa miatt lázasan harcolok a magam érdekében és nincs energiám másokra is figyelni. Jézus örömmel meggyógyít, ha készen vagyok testvéreimen keresztül neki szolgálni.

2012-09-05

______________________________

Teremts csendet bennem Uram...!

Lk 4,31-37
Jézus szavainak hatalma van. Isten szava nem üres beszéd, hanem megvalósítja, amit kijelent. A magunk zsinagógájában imádkozgatunk, magunkkal beszélgetünk, eszünkbe jut mindaz, ami nincs rendben az életünkben. Sokat küzdünk de nem sok eredménnyel. A tisztátalan lélek elhiteti velünk, hogy Jézus haragszik ránk, Jézus el akar ítélni, ezért jobb Õt távol tartani, amíg nem sikerül jobbakká lennünk: azért jöttél, hogy elveszíts minket? Engedjük Jézust szóhoz jutni, mert szavára eltávozik a tisztátalan lélek.

2012-09-04

______________________________

Mások a kiváltságosak

Lk 4,16-30
A próféta nem a jövõt mondja meg elõre, hanem Isten igazságát közvetíti. Jézus szava prófétai szó. Tudtunkra adja, hogy Isten minden embert meg akar menteni, nem csupán azokat, akik magukat kiváltságosoknak gondolják, azt hiszik, hogy õk közelebb állnak Istenhez, mint más emberek.
Érdekes, Jézus nem azt mondja, hogy minden embert egyformán segít Isten, vallásra, vagy nemzetiségre való tekintet nélkül, hanem, hogy egyesek különleges segítségben részesülnek, akkor is, ha nem tartoznak a „kiválasztottak” közé. Talán Illés, vagy Elizeus sem úgy tervezte, hogy épp ezeket az embereket fogja megsegíteni Isten rajtuk keresztül. Mi is terveket készítünk, mi jót, szépet szeretnénk tenni, de aztán Isten másképp intézi a dolgok menetét, és olyan embereket hoz utunkba, akikkel nem volt szándékunkban foglalkozni. Lehet, hogy Isten rajtunk keresztül akar velük ma jót tenni.

2012-09-03

______________________________

Feltétel nélkül

Mt 19,13-15
Jézus áldásáért tolakodnak a gyerekek. Az anyák a gyermekeiket küldték oda, hogy Jézustól áldást kapjanak. A tanítványok igyekeztek a gyermekeket távol tartani, mert abban az idõben a gyermeknek nem volt becsületük, a társadalom utolsó lépcsõfokán álltak, és egy rabbi, aki ad magára, igyekszik tekintélyes emberekkel foglalkozni, nem a gyermekekkel. Megdöbbentõ lehetett számukra Jézustól azt hallani, hogy ilyeneké a mennyek országa. Miért nem kérik a felnõttek is Jézus áldását? Miért a gyerekekkel gyûlt meg a bajuk a tanítványoknak? Úgy látszik, hogy az Isten országában, amelyet Jézus hirdet, a kicsiny, a jelentéktelen elõnyben van a nagyokkal szemben, mert õk készek befogadni Jézus áldását. Az Isten országába csak az részesülhet, aki mer függeni Jézustól minden fenntartás nélkül, nem pedig azt nézi, hogy mit kap cserébe azért, amit Istenért tesz, milyen elõnyben részesül.

2012-08-18

______________________________

Megértõ, de igényes

Mt 19,3-12
A család leginkább az a hely, ahol ketten, vagy hárman Krisztus nevében együtt vannak. Szent a közöttük létrejött kapcsolat, mert Isten szava kötötte egybe õket. Tehát Jézus válasza a farizeusok kérdésére világos: a házasság felbonthatatlan. Isten szeretete kötötte össze a házasfeleket, és az õ kegyelme teszi képessé kitartani a szeretetben.
Maguk az apostolok is túl keménynek, elviselhetetlenül szigorúnak érzik Jézusnak a házassággal kapcsolatos álláspontját. Hasonlóképpen érzünk mi is, látva sok család életében fellépõ töréseket. Mózeshez hasonlóan mi is megértõbbek vagyunk azokkal szemben, akik elváltak, és új házasságot kötöttek. Biztos, hogy Jézus sem ítéli el õket, mert õ nem volt szigorú a hibázó emberrel szemben, de a hibát, a bûnt mindig néven nevezi. Isten sosem lesz hûtlen a népéhez és a házastársak egymás számára ezt a hûséges szeretetet jelképezik. Nem magánügy többé a kettõjük kapcsolata. Hasonló a Jézus álláspontja a szerzetesi fogadalmak, papi ígéretek visszavonhatóságával kapcsolatban is.

2012-08-17

______________________________