Napi gondolatok

16. évk. vasárnap

Kissé banálisnak tûnõ eseményt közöl a mai evangélium. A tanítványok visszatértek Jézushoz, és Jézus pihenni hívja õket. Érdekes, hogy miután elmesélték, hogy mit tettek és mit tanítottak, Jézus nem dicséri meg õket. Elfelejtette? Ennyire figyelmetlen lenne Jézus? Talán azért hívta õket egy csendesebb helyre, hogy tisztázza velük, hogy mi is volt a feladatuk, és hogyan jártak el. Szokása volt ez Jézusnak. Emlékezzünk, a példabeszédeket is külön megmagyarázta nekik. Most mit is szeretett volna megmagyarázni nekik? Talán azt, hogy nekik hirdetniük kellett volna azt, amit Õ üzent általuk, az örömhírt, az evangéliumot, de õk tanítani kezdtek. Már nem Jézus volt a fontos, hanem õk maguk.
Ma is jelen van ez a kísértés azokban, akik Jézus küldetésében járnak az emberek között, hogy önmagukat, a maguk sikereit, eredményeit tartsák szem elõtt, nem azt, hogy hitelesen átadják Jézus üzenetét. Milyen nehéz félretenni azt, hogy mit mondanak, mit gondolnak azok, akik hallgatnak. Hogy ezt meg tudjuk tenni, szükséges, hogy Jézussal elvonuljunk és megbeszéljük azt, amit tettünk, ahogyan viselkedtünk. Vigyáznunk kell, hogy a sokféle tennivalónk mellett el ne veszítsük a kapcsolatot azzal, akik küld minket. Ha nem vonulunk vissza idõnként vele megbeszélni a tevékenységünket, egyre inkább mi leszünk a fontosak és nem az üzenet, melyet hordozunk.
Jézus példáján tanulhatják meg a tanítványok, hogy hogyan kell hirdetniük az evangéliumot. Jézusnak megesett a szíve ezeket az embereken, akik ide siettek, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok. Ez nem csupán sajnálat, hanem együttérzés, ahhoz hasonló, amit az édesanya érez a gyermeke iránt. Mi nem lehetünk közömbösök az embertársaink szenvedései, bûnei láttán. Nem elítélni kell õket, hanem együtt érezni velük, és minden tõlünk telhetõt megtenni értük, a megmentésükért, akkor is, ha gyengéknek. fáradtaknak érezzük magunkat.

2012-07-22

______________________________

Jóvá szeretni

Egyesek lelkesednek Jézusért, mások elutasítják. Egyesek követni akarják, mások el akarják tenni láb alól. Jézusra ezek nincsenek hatással. Nem keresi a népszerûséget, kéri, hogy ne mondják el másoknak azok, akik a gyógyításoknak voltak tanúi, és kerüli azokat, aki életére törnek, de a küldetésétõl senki és semmi nem tudja eltántorítani. Egyedül az Atya tetszését keresi. Ugyanazzal a szeretettel néz ránk is az Atya, mint Jézusra. Nekünk sem fog sikerülni mindenki tetszésére lenni. Nem szeretnénk a népszerûség csapdájába kerülni, de a félelemnek sem engedjük, hogy haraggá váljon szívünkben másokkal szemben. Csak a szelíd jóság tudja az embereket jobbakká tenni. Nem lehet jóvá szidni, vagy jóvá verni valakit, csak jóvá szeretni.

2012-07-21

______________________________

Ártatlan törvényszegõk

Irgalmasságot akarok, nem áldozatokat. Jézus nem mentséget keres a tanítványainak, nem azt mondja, hogy szegényeket meg kell érteni, mert éhesek voltak, hanem egyenesen ártatlanoknak tekinti õket. Ha megértenék a próféta szavait: irgalmasságot akarok, nem áldozatot – nem ítélnék el az ártatlanokat. Lehet ártatlan, aki nem tartja be az elõírásokat, és szombaton kalászt morzsolgat? Csak akkor, ha az elõírás érvényét veszítette. Márpedig, az az elõírás, amely nem az életet szolgálja, nem érvényes.
Jézus nem azt mondja, hogy nem kell megtartani a szabályokat, elõírásokat, hanem, hogy ha azokból hiányzik a szeretet, nem érnek semmit. Nem lehet szabályok nélkül élni, de a testvéreimhez való viszonyom milyensége mutatja meg, hogy mennyit ér az én obszervanciám.

2012-07-20

______________________________

Édes iga

Ismét ellentmondásnak tûnõ, amit Jézus mond. Az igába az állatok nyakát szokták befogni, és ha tetszik neki, ha nem, dolgoznia kell, hordozni a terhet. Ugyanakkor azt is mondja Jézus, hogy menjünk hozzá, ha fáradtak vagyunk, és terheket hordozunk, õ felüdít minket. Bizony, néha jól esik, ha egy kicsit pihenhetünk, amikor keményen dolgozunk.
Ám figyelem, Jézus nem azt mondja, hogy ki-ki a maga igáját, a maga terhét hordozza, hanem a Jézusét. Tanuljatok tõlem ezt az igát hordozni. Ha szeretek valakit, érette szívesen, könnyen vállalom azt is, ami rendesen nehéz lenne. Könnyûvé válik a szeretet által. Ha Jézus szívéhez hangoljuk a mi szívünket, az õ szeretetével tudunk egymáshoz viszonyulni.

2012-07-19

______________________________

Kicsi vagyok de értékes

A mindennapi életben, ahhoz, hogy sikered legyen, fel kell verekedned magad, ki kell harcolnod magadnak egy helyet, meg kell szerezned mások elismerését. Jézus ma azt mondja nekünk, hogy az Isten dolgaiban nem így áll a dolog. Az okosak, a nagyok nem értik meg a lényeget, csupán a kicsinyek, és alázatosak. Mit is jelent kicsinynek és alázatosnak lenni? Elõször is mit nem jelent? Nem jelenti tudatlanságot, nem jelent infantilizmust, nem jelent szellemi lustaságot, hanem gyermeki bizalmat, ráhagyatkozást. Isten nagy dolgokat mûvelt az én életemben, és szeretetének nagyságát látva felismerem, hogy én mennyire kicsi és jelentéktelen vagyok, és Õ mégis nagyra értékel engem.

2012-07-18

______________________________

Hittel lehet csodálkozni

Jézus nem szerepelni akart, amikor csodákat tett, hanem ezek által segíteni akarta az emberek ingadozó hitét. Nehéz pontosan meghatározni, hogy mi is számít csodának. Ha az csoda, amit természetes úton nem tudunk megmagyarázni, akkor a világ tele van csodákkal, csak mi megszoktuk õket, és nem csodálkozunk rajtuk. A szentségek is ilyen jelek. ha kissé odafigyelünk, felismerjük, hogy bennünk, testvéreinkben csodás változásokat eredményeztek. Ám ezt is megszoktuk és már nem csodálkozunk rajta. Márpedig egy csoda csak addig csoda, amíg van, aki csodálkozik. Jézus csodái nem mindig annyira nyilvánvalók, csak a hit segít felismerni azokat. Ez segít abban is, hogy mi magunk legyünk a csodák a körülöttünk élõ emberek számára.

2012-07-17

______________________________

Elveszíteni vagy megtalálni?

Elveszíteni Jézusért az életet. Durvának hangzik a kifejezés. Pedig Jézus azért jött, hogy életet adjon nekünk, mégpedig bõségben. Mit jelent akkor elveszíteni az életet? Melyik életet? Azt, amely önmagunkra irányul. Azt, amelyik nem hiteles, mert benne mi vagyunk a lényegesek, a központ. A hiteles élet az, amelyben az Úr áll a központban, és én az õ életében akarok részesedni. Jézus maga érettünk adta az életét. Az teszi igazán boldoggá a mindennapi életben is az embereket, amikor egymásért tudnak élni, és nem, amikor magukba zárkózva élik le az életüket. Imában mondjuk: vedd el mindenemet Uram, és add nekem magadat.

2012-07-16

______________________________

Belsõ hang

Egy titkos „fegyvert” ad Jézus a tanítványai kezébe. A Szentlélek a legnehezebb helyzetben is velük van, és „súg” nekik. Hasonlít ahhoz, amikor a diák a vizsgára beviszi a telefonját, és valaki neki azon keresztül súgja, mit írjon. Itt olyan belsõ telefonról van szó, amit nem lehet elkobozni a használójától.
Miben is segít a Szentlélek a tanítványoknak? Nem abban, hogy megszabaduljanak üldözõik kezébõl, hanem, hogy azt mondják, azt tegyék, amit Isten általuk mondani, és tenni akar. Senki és semmi nem tud ebben megakadályozni, csak mi önmagunkat, ha nem akarunk odafigyelni erre a belsõ hangra, hanem csupán az eszünkre, vagy csupán az érzéseinkre hallgatunk.

2012-07-13

______________________________

Érdemes kibékülni

Békességrõl beszél Jézus. Békét kívánjunk azoknak, akiknek házába betérünk. Jézus születésekor, és feltámadásakor is az angyalok békét hirdettek. Ez a béke nem a feszültségek hiányát jelenti, hanem az Istennel való kibékülésünk békéjét. Ma szeretném felismerni, hogy melyek azok a dolgok, amelyek békétlenséget okoznak lelkünkben, és azokat Jézussal megbeszéljük. így felismerjük, hogy az Istennel való kapcsolatunkban van-e olyan, amiben jó lenne kiegyezni Vele, békét kötni. Érdemes békét kötni Vele, mert Õ az, aki inkább a javunkat akarja, mint mi önmagunknak.

2012-07-12

______________________________

Megéri

Péter, bár már egy ideje Jézust követi, már eldöntötte, hogy mindent elhagy Jézusért, mégsem jutott még el egy túlságosan magas szintre. Még mindig nem Jézus a fontos számára, hanem õ maga, a saját érdeke. Mit kapok azért, ami tettem? Jézus nem veti a szemére, hogy ennyire önzõ, hanem tudtára adja, hogy hosszú távon jól jár, ha Õt követi, megéri mindent elhagyni, mert száz annyiban fog részesülni, nem csupán egy homályos örök életben, amirõl nem tudunk semmit, hanem már itt, ebben az életben.
Mi is mindenünket elhagytuk és elindultunk Jézus követésére, de azért néha rajtakapjuk magunkat azon, hogy azt keressük, hogy nekünk mi könnyebb, elõnyösebb, mihez volna, vagy nincs kedvünk, és Jézus, az õ terve háttérbe kerül. Jézus nem szid érte, nem türelmetlenkedik, mint ahogy mi türelmetlenkedünk egymással, amikor látjuk a testvérünk magatartásában az önzés jeleit, de tudtunkra adja, hogy érdemes legyõzni magunkat, és Jézust tenni életünk céljául, mert már itt, ebben az életben boldogabbak leszünk, mint amikor magunkat keressük.

2012-07-11

______________________________